A kötet
Gelléri Andor Endre legszebb, legemlékezetesebb novelláit tartalmazza, olyasféleképpen, ahogy maga az író tervezte egyszer: mintha „nagy távolságokban”, novelláról novellára haladva egész „életregényt” szövögetett volna „sok letörés árán”, de „a teljes kifutás boldog fáradalmát” áhítva; ahogy az első, gyermekien őszinte, naiv és lázas vallomásoktól eljutott – a harmincas évek nagy ciklusán át – kései, ragyogóra csiszolt „szonátáinak” üveghangjáig: az egymással feleselő életképek, költői látomások, abszurd helyzetek varázslatos homályáig, amelyek mögött hányatott életének megrázó eseményei húzódnak meg.
