Fõúr, fizetek!

Kávéházi élet Nagyváradon, a Monarchia idejében

Péter I. Zoltán

Az Osztrák– Magyar Monarchia egyik legszebb hátrahagyott emléke a kávéház. A kávéház szónak nem lenne ekkora kisugárzása, ha nem a Habsburg-uralom kései korszakában, a dualista monarchia megalakulásakor nyerte volna el jelentésének teljességét. Azzal, hogy megalkotta a kávéházat a maga klasszikus formájában, az Osztrák– Magyar Monarchia létrehozta azt, amit politikailag már nem sikerült megteremtenie: a lehetõ legellentmondásosabb elemek életképes integrációját.
A legelõkelõbb kávéház legtöbbször a város legszebb terén álló szálloda része volt. Egy kissé félreesõbb helyen állt egy egyszerûbb, a piacnál, a pályaudvar mellett, vagy fontos üzletek között, mivel szükségük volt a mozgó embertömegekre. Itt üldögélt a tanár, heves beszélgetésbe merülve az ügyvéddel, a kiskereskedõ a nagykereskedõvel alkudozott, a nyugalmazott hivatalnok itt tarokkozott vagy játszott egy parti rexet barátaival. A kávéházban minden vendég, társadalmi hovatartozásától függetlenül, társas életet élhetett…
Nagyvárad kávéházi életének fénykorát az ezerkilencszázas évek fordulóján, elején élte, amikor az emberekben megvolt az igény, hogy nyilvános társadalmi életet éljenek. Mivel a városnak jelentõs szerepe volt a modern magyar irodalom kialakulásában, a lejegyzett emlékekbõl sok ismeretet szerezhetünk a kávéházak életérõl. A kávéházak – egymással versenyezve és egymás szerepét kiegészítve – fontos részei voltak annak a szellemi izgatottságnak, amellyel a szecessziónak ez az erõsen zsidó kultúrájú városa feltöltõdött.

Péter I. Zoltán

Megosztás
1990 Ft
kosárba

Szerző további digitális könyvei

Legújabb ajánlatok

Kossuth Kiadó