Atomkorkép

Mielőtt meghasadt az atommag - Paks

Szabó Benjamin

Ha egy Magyarországon megjelenő könyvnek pl. az a címe, hogy a „Gemenci erdő élővilága”, a legtöbb olvasó nagy vonalakban tudja, hogy a könyv megvételekor mire számíthat. E vaskos kötet a címe alapján nem ilyen árulkodó. Ez nem egy szakkönyv. Röviden, félre értés nélkül, nehéz megfogalmazni, hogy elolvasásakor mire is számítsunk. A szerző szerint: „Ez egy műszaki kalandregény, ahogy Ő megélte.” A könyvből a nem szakemberek is tényszerűen, képekkel, ábrákkal alátámasztva megismerhetik az atomerőművek építésével szemben kialakított különleges követelményeket, egy ilyen monumentális építmény és szerkezet létrehozásának történetét a birkalegelőtől az áramtermelés megkezdéséig. Azt a küzdelmet, ahogy egy ilyen kis ország ipara, az azt megtestesítő szakembereken keresztül ehhez a feladathoz fel tud nőni. Ez példa értékű lehet a jövő időszakra tervezett létesítésekre is.




Ez a könyv a XX. század második felében olyan magyar „gigantikus” eseményt, egy 20 éves korszakot tár az olvasó elé, amely máig és még hosszú ideig sokrétű pozitív hatással lesz minden Magyarországon élő emberre.




A könyv tudatosan három vonulaton keresztül lett szerkesztve:




- A normál betűkkel írt szöveg, dokumentumokkal is igazolható műszaki, gazdasági, társadalmi történelem.


- A dőlt betűs részekben benne van az író szubjektív véleménye is.


- A bekeretezett részek eredeti dokumentumok, amelyek egyrészt hitelesítik a könyvet, másrészt bővebb betekintést adnak az akkori, szakmai és országos vezetés sokunk által nem ismert mindennapjaiba.



  

---






"Atomenergia" - egy szó, egy fogalom, amely 60 éve megosztja a közvéleményt, még a békés célú alkalmazása, a társadalmi jólétet segítõ felhasználása is ellentmondásokkal terhes. A nukleáris ipar bölcsõjénél olyan lángelmék bábáskodtak, mint Wigner Jenõ, Szilárd Leó és Teller Ede, Magyarország mégis meglehetõsen késõn, 1983-ban helyezte üzembe elsõ és ez idáig egyetlen atomerõmûvét. A paksi nukleáris létesítmény több mint 20 éves, s a tervek szerint még legalább negyedszázadig fogja szolgálni a villamosenergia-ellátását.



Az erõmû létesítésérõl, üzemeltetésérõl számos könyv és írás jelent meg, történetét rendszeres éves kiadványok tartalmazzák. Egyetlen fehér folt maradt, az 1960-as, 70-es évek ellentmondásos világa, amikor a magyar atomerõmû létesítésével kapcsolatos döntések születtek, illetve szakadatlanul módosultak. Végre ez a korszak is feldolgozásra került, s a körkép teljessé vált. Szabó Benjamin fiatal mérnökként ott volt az elsõ lépéseknél, késõbb a "nagy mû" létrehozását miniszteri biztosként, arõmûigazgatóként, majd kormánybiztosként irányította. Személyes élményekkel fûszerezett, kronológikus tényrögzítõ összeállítása bepillantást enged a volt keleti tömbön belüli politikai, gazdaságpolitikai alkukba, a korszak döntési mechanizmusaiba. Visszaemlékezéseit titkosnak minõsített, s eddig még széleskörûen nyilvánosságra nem hozott dokumentumokkal hitelesíti. A könyv érdekfeszítõ olvasmány, a paksi atomerõmû létesítési folyamatán keresztül széleskörû rálástást biztosít a szocialista gazdaságirányítás rendszerére. A szerzõ egyúttal emléket állít azoknak a kíváló szakembereknek, tudósoknak, mérnököknek, gazdaságpolitikusoknak, építõ- és szerelõmunkásoknak, irányítóknak és szervezõknek, akik Magyarország újkori történetének legnagyobb ipari beruházását sikeresen megvalósították.



-Kováts Balázs
Megosztás
1800 Ft
kosárba

Legújabb ajánlatok

AJÁNLATAINK

Mobil-PC 98