A régi jó táblabírák

Jókai Mór

„Mik voltak hát azok a táblabírák? Jelent ez a szó valami egyebet is,
mint a puszta csúfolódást? Igazán lett volna idõ, mikor az ember ezt a
címet a neve mögé írta, anélkül, hogy mások mosolyától féljen? Tettek
volna ezek az emberek még valamit egyebet is, mint hogy átaludták a
munkaidõt, ragaszkodtak a maradáshoz, tartóztatták a sietõket, s éltek
a gondtalan uraságnak? Ki tudja hát megmondani, mik voltak a táblabírák?
Ezek a bebalzsamozatlan múmiái egy piramidtalan kornak, ezek az
eleven petrefaktumai és fosszíliái egy özönvíz elõtti világnak, mely úgy
elsüllyedt, mint Solon szerencsés szigetei, mint a mesés hyperboraeok
országa?…


…Óh, az valóban sajátságos világ volt!


Még akkor a gondviselésnek nem volt olyan közvetlen érintkezése az
emberi ügyekkel, sok volt rábízva a magányosokra, egy jó szív, egy bölcs
fõ, egy erõs kéz sokat ért akkor a világban.


Ha közvész, ha Isten csapásai látogatták az országot, folyók kiáradtak,
mostoha évjárás volt, jégesõ, tûzvész, ragály rémíté a népet, kiknek szívét
szólítá fel a könyörület áldozatokra? Kikhez fordult a közfélelem vigasztalásért?


A régi jó táblabírákhoz.


Ha ércakarattal, törhetlen lélekkel kellett küzdeni e rokontalan nép
nemzeti lételéért, ki pazarlá erejét a tettek legfáradságosabb mezején?


A régi jó táblabírák.

Bölcsességgel – kevés pénzzel – sok becsülettel ki igazgatta a közügyeket,
ki ügyelt az igazság szentségére, ki torolta meg a magánsérelmeket?


A régi jó táblabírák.

Ki õrizte meg a nép szûz erkölcseit, mívelõdési hajlamát, szent honszeretetét?
Ki járt legelõl vallás, tudományok, erények utain?


A jó öreg táblabírák…”
Megosztás
380 Ft
kosárba

Szerző további digitális könyvei

bővebben »

Legújabb ajánlatok

AJÁNLATAINK

Fapadoskonyv.hu Kiadó