1956 – A magyarok harmadik útja

Drábik János

1956 magyar forradalma lépés volt a világ egész jövõjét érintõ harmadik út irányába. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csõdje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmonopolista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út.

Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és politikai monopóliumtól mentes önrendelkezõ társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráesõ részével, és a saját teljesítménye alapján létrejövõ vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyõzte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevõ önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak – a kommunista típusú reálszocializmusnak – el kell pusztulnia.

Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentõségû lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és elõremutató céljainak a megõrzése mind a feledéstõl, mind az elszürküléstõl. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövõjéért is folyt a küzdelem.

A magyar nép túlnyomó része 1956-ban arról volt meggyõzõdve, hogy forradalomnak a részese. Ez kezdettõl fogva így élt a magyar társadalom tudatában, függetlenül attól, hogy milyen meghatározást kényszerítettek rá a pártállami politikusok, udvari történészek és megélhetési gondolkodók. A magyar nép a forradalom élményét adta tovább utódainak. Fentebb már kísérletet tettünk a forradalom különbözõ értelmezéseinek megfogalmazására. Forradalomra rendkívüli helyzetben kerül sor, amikor hirtelen kisülnek a felhalmozódott feszültségek, amikor az alul lévõk egy rövid idõre átveszik önmaguk sorsának alakítását. Az évek alatt összekuszálódott szálak hirtelen elvágásáról van szó. Ha a forradalom alatt a minden egyes ember nagyobb önrendelkezését, az emberiség közös erõfeszítései nyomán elõálló anyagi javakban való igazságosabb részesedést, a nagyobb társadalmi szabadságot, a jog uralmát, az adott társadalom külföldi elnyomástól való mentességét értjük, akkor a forradalom – az emberi méltóság forradalma – meghatározás az 1956 októberében talpra álló magyar nép hõsi erõfeszítéseire is ráillik.
Megosztás
1490 Ft
kosárba

Szerző további digitális könyvei

bővebben »

Legújabb ajánlatok

Gold Book Könyvkiadó