Interjú Gönczi Péterrel, az Álomgyár Kiadó egyik alapítójával

Megosztás:

facebook icon new email icon
blog image

Gönczi Péter, az Álomgyár Kiadó egyik alapítója és ügyvezető igazgatója a magyar könyvpiac egyik legmeghatározóbb alakja. A reklámszakmából érkezve véletlenül csöppent a könyvkiadás világába, mára pedig több mint egy évtizede formálja azt. Az interjúban mesél arról, mi motiválja nap mint nap, mitől lehet sikeres egy szerző, és miért tartja kulcsfontosságúnak a személyes kapcsolatot az olvasókkal és a szerzőkkel.

 

1. Mi vonzott a könyvkiadás világában?

Őszintén szólva teljesen véletlenül kerültem a könyvkiadás világába. Korábban a reklámszakmában dolgoztam, és egy nagy, akkor még működő könyvkiadó tulajdonosa megkeresett egy könyvkereskedelmi kérdéssel. Meghívott egy kávéra, hogy megbeszéljük a témát, és amikor a beszélgetés végére értünk, megkérdezte, nincs-e kedvem nála dolgozni. Így kerültem a kiadóhoz, ahol végül egy évet töltöttem el.

 

2. Hogyan telik egy átlagos munkanapod a kiadónál?

Nincs konkrétan meghatározott munkaköröm, ezért igyekszem minden részlegre odafigyelni. Mindig annál a területnél segítek, ahol úgy érzem, hogy szükség lehet rám, vagy ahol a kollégák már nagyon vágynak rá, hogy egy kicsit „zargassam” őket. Emiatt nincs konkrét menetrendje a napjaimnak, mindig az aktuális helyzetek és feladatok határozzák meg, mivel foglalkozom éppen.

 

3. Mi motivál és okozza a legnagyobb örömöt a munkádban?

Az egyik legnagyobb öröm, amikor viszontlátom a könyveinket az interneten például egy TikTok-videóban vagy Instagram-posztban. Ilyenkor mindig jó érzés látni, hogy valaki bizalmat szavazott egy szerzőnknek vagy egy könyvünknek. Személyesen ritkábban találkozom ilyen helyzetekkel, de nemrég volt egy ilyen élményem: egy fodrászatban jártam, ahol megláttam az egyik könyvünket. Oda is mentem a recepcióshoz, és elmeséltem neki, hogy közöm van az Álomgyárhoz. Szerencsére nagy rajongó volt, így nem nézett rám furcsán, sőt, nagyon örült a találkozásnak.

 

4. Mi alapján érzed úgy, hogy egy kéziratból sikeres könyv lehet?

A kézirat minőségét nem én szoktam megítélni, erre megvannak a szerkesztők és a szerkesztőség szakemberei. Én inkább arra figyelek, hogy azon túl, hogy a kézirat jó, maga a szerző mennyi lehetőséget rejt magában. Fontos számomra, hogy a könyv megjelenése után mennyire tudja odatenni magát, mennyire lesz aktív a közösségi médiában és személyesen is. Vagyis a kéziraton túl elsősorban a személyekkel foglalkozom. 

 

5. Miben látod az Álomgyár kiemelkedő erejét a hazai könyvpiacon?

Szerintem talán abban, hogy igyekszünk közvetlen kapcsolatot kialakítani az olvasókkal és a szerzőkkel is. A szerzőkkel már a közös munka legelején, szinte a nulladik másodperctől kezdve próbálunk közösséget építeni Facebook-csoporttal, Instagrammal, hírlevéllel. Emellett nagyon sok személyes találkozót is szervezünk, legyen az egy könyvbemutató vagy országjáró turné. A szerzőink is járják az országot, ellátogatnak könyvtárakba és különböző helyszínekre, hogy személyesen találkozhassanak az olvasókkal. Fontosnak tartjuk, hogy főleg a magyar szerzők és az olvasók között kialakuljon ez a közvetlen kapcsolat.

 

6. Szerinted mit keresnek leginkább ma az olvasók egy könyvben?

Az én tapasztalatom szerint két, egymással ellentétes irány figyelhető meg. Az egyik, hogy az olvasók nagyon szeretik azokat a történeteket, amelyek számukra ismerős környezetben játszódnak. Például a Balaton környékén játszódó könyvek, mint Hidasi Judit regényei vagy Palotás Petra Kékestető című könyve mindig nagyon sikeresek, mert az embereknek van személyes emlékük ezekről a helyekről, és nosztalgiát éreznek, amikor olvasnak róluk.

A másik irány pedig éppen az ellenkezője: az olvasók szívesen merülnek el egzotikus, távoli helyszíneken játszódó történetekben. Ilyenek például az Az arab című könyv, ami Szaúd-Arábiában játszódik, vagy Budai Lotti indiai történetei, de nagyon sok játszódik Amerikába vagy Ázsiába. Ezek olyan helyekre kalauzolják el az olvasókat, ahova talán sosem jutnának el személyesen, de a könyv által megismerhetik őket.

 

7. Hogyan kezeled a kritikákat vagy a negatív visszajelzéseket?

Az építő jellegű kritikákat kifejezetten fontosnak tartom, és örülök is nekik. Mindig arra biztatom a szerzőket is, hogy ha valaki véleményt ír, legyen az egy Instagram poszt alatt vagy akár egy TikTok videóban, ahol elmondja, mi tetszett neki és mi nem, azt tekintsék építő visszajelzésnek. Ezekből lehet tanulni, fejlődni, és ha van rá lehetőség, építünk is belőlük.

A teljesen értelmetlen kritikákkal, például a „szar” vagy „utáltam” típusú kommentekkel viszont nem nagyon foglalkozom. Sokszor úgy érzem, ezek mögött nem is a könyv áll, hanem inkább az, hogy valakinek a szerző, a kiadó vagy valami más nem volt szimpatikus. Ez szerencsére nagyon ritkán fordul elő.

 

8. Melyik döntésedre vagy a legbüszkébb a kiadó életéből?

Talán arra a döntésre vagyok a legbüszkébb, amikor 2014-ben elhatároztuk, hogy kilépünk a kizárólag magánkiadás kereteiből. Az első egy-két évben csak ezzel foglalkoztunk, de akkor volt egy telefonbeszélgetésünk R. Kelényi Angelikával, aki sajnos már nincs közöttünk. Már az első telefonbeszélgetés során éreztem, hogy van benne fantázia, és a hívás végére meg is állapodtunk abban, hogy az egyik könyve klasszikus kiadói finanszírozásban fog megjelenni.

Ez lett az alapja annak, hogy ma már a könyveink túlnyomó többsége kiadói finanszírozással jelenik meg. Ezt máig mérföldkőnek tartom, és nagyon hálás vagyok, hogy akkor Viktorral így döntöttünk.

 

9. Melyik a kedvenc műfajod és könyved? Mit olvastál legutoljára?

A kedvenc könyvemnek mondanám Holly Millertől az Álmomban már szerettelek, amit a kiadó gondozásában olvastam, és nagyon a szívemhez nőtt. 

Ugyanakkor, mivel három gyermekem van, az utóbbi időben a mi kínálatunkból leginkább mesekönyveket olvasok. Az egyik legnagyobb kedvencem A mackó és a zongora, az egy tüneményes mesekönyv, amit mindenkinek jó szívvel ajánlok.

 

10. Mik a személyes terveid és víziód a kiadó jövőjével kapcsolatban?

Nincsenek különösebben látványos vagy „bulváros” terveim. Számomra a legfontosabb az, hogy továbbra is izgalmas könyveket adhassunk ki, és sikeres szerzőket építhessünk.

 

Gönczi Péter története jól mutatja, hogy a könyvkiadásban – akárcsak egy jó regényben – a szenvedély, az emberi kapcsolatok és a bizalom a legfontosabb. Az Álomgyár sikere mögött nemcsak jó könyvek, hanem egy közösség áll, ahol az olvasók és szerzők valóban találkoznak egymással. Péter elhivatottsága és jövőképe inspiráló példa mindenki számára, aki bízik abban, hogy a könyvek világa még mindig az egyik legerősebb kapocs ember és ember között.

Nézd meg az Álomgyár Kiadó kínálatát a DiBookon!

https://dibook.hu/konyvek?kiado=alomgyar

 

arrow right

Előző

previous post image

„Minden rosszul megírt szövegből tanulni lehet” – interjú Kleinheincz Csillával

Következő

arrow right

Egy feldobott pénzérméből lett az ország egyik legmeghatározóbb kiadója – interjú az Álomgyár Kiadó alapítóival

next post image